Író, költő, újságíró

Székesfehérvárott született 1923. május 3.-án erdélyi, értelmiségi család sarjaként. Iskoláit szülõvárosában, majd Jászberényben és Budapesten végezte. 1941-tõl az Új Idõk, az Új Élet, a Magyar Múzsa és a Forrás közölte írásait. 1944-ben a nyilasok munkaszolgálatra Németországba hurcolták, az amerikaiak szabadították fel. Hazatérve bekapcsolódott az irodalmi életbe. Az 1946-ban megjelent Élõ Beszéd c. elsõ verseskötetét Baumgarten-ösztöndíjjal jutalmazták, majd 1948-ban, a katolikus sajtó iránti elkötelezettsége és polgári származása miatt eltanácsolták az egyetemrõl, kizárták az írószövetségbõl, és csak 42 évvel késõbb, 1990-ben rehabilitálták. Második kötete 36 év múltával, 1982-ben jelenhetett meg. Tiltottan is írt verseket, novellákat, regényeket és humoreszkeket. Az egyik kéziratos regénye 1972-ben átcsúszott a filmgyári cenzúrán. Ebbõl készített játékfilmet Végül címmel Maár Gyula. A film 1974-ben az NSZK-beli Manheimben, az elsõ filmes rendezõk fesztiválján Nagydíjat nyert. Több írását orosz, német, angol, francia, spanyol, japán és svéd nyelvre is lefordították. 1988-ban regénytrilógia írásába kezdett, amelyet 2000 tavaszán fejezett be. A trilógia elsõ regénye a Keresztek, kardok, koronák (1996), az Árpád-házi királyok korában játszódik. A második a Liliomok, hollók, félholdak (1999) a mohácsi csatavesztésig, a harmadik, a Szétszaggatva, megtaposva, megmaradva (2000) Trianonig öleli fel a lófõszékely család sorsát. A hármas regény együttesen 2002-ben jelent meg Vér és ölelés címmel, amelyért a Szent György Lovagrend Nagykeresztjével tüntették ki Szegeden 2002-ben.

   Polgári Állásai: Tisztviselõként mûködött a minisztériumban, újságíróként napi- és hetilapoknál, 1953-55 között a Rádiónál, majd 1965-75 között szerkesztette a saját alapítású Kutya c. folyóiratot. Fõmunkatársa volt az Új Tükör kultúrális hetilapnak, ahonnan 1984-ben ment nyugdíjba. Érdre települve, 1971-tõl országos lapokban megjelent mintegy félszáz cikkével harcolt Érd várossá nyilvánításáért. Megalapította Érd Baráti Körét. Egyik megalapítója volt 1982-ban a Krúdy Gyula Irodalmi Körnek, majd 1989-ben a Nagy Lajos Irodalmi és Mûvészeti Társaság fõtitkárává választották. A rendszervátás évében az Érdi Újság szerkesztésére kérték fel, majd független lapot alapított Érdi Polgár címmel. 2000-ben elindította a Virágos Város mozgalmat. 1995-ben visszahívták a Kutya folyóirathoz amelyet három éven át szerkesztett. 1997-tõl rendszeres jegyzetírója napjainkban az Érdi Újságnak. Írásaiból Pénteki jegyzetek címmel jelent meg a Millenium évében, Érd Város kiadásában. A Dárius nyugaton címû regénye 2005 tavaszán abból az alkalomból jelent meg, hogy az Óperencia könyváruháza felvette nevét. A 2006. év Költészet Napjára megjelent A Szépség Ünnepe verseskötetének negyedik kiadása. A szép magyar vers és prózamondásért címmel 2004-ben Alapítványt tett feleségével az érdi iskolák tanulóinak. A versenyt minden év november végén rendezik meg a tanulóifjúság népes részvétele mellett.

   Életrajza, fontosabb mûveinek jegyzéke megtalálható: A Magyar Irodalom Évkönyv 1989-tõl megjelenõ köteteiben, a Ki Kicsoda 1996-tól megjelenõ kiadásaiban napjainkig, A Révai Új Lexikona III. kötet - Kortárs Magyar Írók Bibliográfia és Fotótár 1945-1997 - Ki Kicsoda a Hírközlésben? (Bp. 1992.) - Magyar Irodalmi Lexikon - Érdi Személynévtár 1997. - Ki Kicsoda Érden? (2006) - A Who Is Who Nemzetközi, kilenc nyelven megjelent Enciklopédia 2007-es kiadása, a kötet 233. oldalán közli életrajzát és irodalmi munkásságát.

Jelentősebb díjai:

• 1947-48-ban Baumgarten-ösztöndíjat kapott
• Szocialista Kultúráért 1978
• Művelődési Minisztérium Nívódíja (1978)
• Kiváló Munkáért (1982)
• Környezetünk védelméért, (1987)
• Krúdy Emlékérem (1989)
• A MEOE Elnökségének Arany-koszorús Jelvénye 1994
• Csuka Zoltán díj (1987,1996)
• Nagy Lajos Emlékplakett (1997)
• A Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt, (1998)
• A Szent György Lovagrend angol tagozatának tagja (2000)
• Magyar Millennium "Múltunkkal a Jövőbe" Pest Megyei Irodalmi pályázatának (novella kategóriában) I. díja. (2001)
• Az 1956-os Nemzetőrség Érdemrendje (2001)
• A Szent György Lovagrend Nagy keresztje (2002)
• Krúdy Emlékérem Jubileumi Ezüst fokozata (2002)
• A Magyar Írószövetség Prózai Szakosztályának Különdíja (2002)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje, (2003.)
• Érd városának 2003-tól Díszpolgára
• 2004-ben a város általános- és középiskolai tanulói részére alapítványt tett „A szép magyar vers- és prózamondásért.”, amelyet évente rendeznek
• 2005-ben felvette nevét az Érd városközpontban megnyíló korszerű könyváruház
• A Magyar Rádió Örökös Tiszteletbeli Tagja (2006.) címet, egyedüli kitüntetettként vette át a Rádió Elnökétől, 1956 ötvenedik évfordulóján.

Fontosabb munkái:

- Élõ beszéd - versek (Budapest, Egyetemi nyomda 1946)

- Végül - Az NSZK-beli Manheim-i filmfesztiválon Nagydíjat nyert játékfilm. (1974)

- A szépség ünnepe - versek (elsõ kiadás) (Munkás áfész, 1982)

- Berda a sírból - versek (Szépirodalmi kiadó, 1986)

- Kutyasport - A kutyatartás ABC-je (Sportpropaganda vállalat kiadása, 1987)

- Dávid és góliát - Mária vallomásai - Két verses poéma (Krúdy kiadás, 1988)

- A hiszékeny csaló - regény (Rakéta könyvkiadó kft. - 1989)

- Kutya a lakásban - Ismeretterjesztõ mû (Pallas lap- és könyvkiadó, 1990)

- A hûség könyve - Riport könyv, klasszikus írók novelláival (Leopárd kiadó, 1991)

- A szépség ünnepe - versek (második kiadás) (Méhecske kft., 1992) 

- Holt Angyalok - Versek a fiókból (1948-1961) (Tini-vár kiadó, 1994)

- A századik év elé - Õshonos kutyafajták, a Meoe története (Meoe-Anteus,1996)

- Keresztek, kardok, koronák - Regénytrilógia elsõ könyve (Ferenczy könyvkiadó, 1996)

- Kutya a házban és a ház körül - Ismeretterjesztõ mû (Palatinus könyvkiadó, 1997)

- Kutyahûség - Híres emberek a kutyáikról (Palatinus könyvkiadó, 1997)

- Hit és bizalom - Versek 1982-1997 között (Anteus kiadás, 1997)

- A szépség ünnepe - versek (harmadik kiadás) (Anteus kiadás, 1997)

- A természet csodái - Versek és prózai írások (Poly Art kiadás, 1998)

- Liliomok, holdak, félholdak - Regénytrilógia második könyve (Kairosz, 1999)

- Szétszaggatva, megtaposva, megmaradva - Regénytrilógia harmadik könyve (Bp, 2000)

- Pénteki jegyzetek - Érd önkormányzatának millenniumi kiadása (Érd, 2001)

- Vér és ölelés - Az Esztelneki család ezer éve. Hármasregény (Közdök kiadó, 2002)

- Dárius Nyugaton - Regény az 1944-ben Nyugatra deportált munkaszolgálatos fiatalok meghurcoltatásáról (Érd, 2005)

- Száz év árnyékban, kevés napsütéssel - A regény fõhõse egy erdélyi család értelmiségi tagja, akinek küzdelmes életén végigvonul a XX. század. (Hungarovox, Budapest 2007)